Néhány amerikai filmkategória "elemzése"
viccesen
Eddigi
életemben (16 év) elég sok kalandfilmet, néhány thrillert, nem olyan sok vígjátékot,
illetve közepes mennyiségű „agyament, baromság”-nak titulálható filmet láttam.
Meg kell
hagyni, hogy az amerikaiak, ha a humorhoz nem is igazán, de az érdekes,
akciódús kalandfilmekhez igazán értenek. De persze ezek között is van egy rakás
marhaság. És persze vannak színvonalasabbak is. Lentebb, bármilyen kategóriáról
is legyen szó, nem szabad általánosítani. Mert minden kategóriának vannak
egykaptafára menő, vagy éppen tényleg színvonalas(abb), ill. sült baromság filmjei.
Vegyük először
a kalandfilmeket.
Vannak azok a
bizonyos lakatlan szigetes filmek. Ebből a témából sok feldolgozás és film
készült. Na ezek közül még egy igazán jót sem láttam. A téma kb. mindig ugyanaz:
egy család, vagy néhány, egymástól idegen ember lezuhan egy lakatlan szigetre,
vagy hajótörést szenvednek. Mikor már úgy-ahogy hozzászoknak új helyzetükhöz,
kiderül, hogy a szigetet mutánsok, vagy emberevő bennszülött törzsek lakják,
vagy pedig kalózok akarják elfoglalni. Az emberevő törzs természetesen a
szigetre kerülteket akarja megenni vagy feláldozni, de ez nem szokott
sikerülni. A kalózok természetesen mindig háromszoros túlerőben vannak, mint a
szigetlakók, de a szigetlakók néhány puska, és érdekes stratégiák folytán
mindig legyőzik őket. A film végére általában lesz 1-3 halott is. És persze a
lakatlan szigetes filmekben mindig van szerelem, ami még nem is lenne baj, de
legtöbbször a romantikus szál szörnyen csöpögősre sikerül, és túl
idillikus…Vannak természetesen ellentétek is; elégedetlenkedő, lázadozó
emberek, és vannak a Jók, meg persze a Főhős Férfi, aki igazi polihisztor,
ráadásul mindig igazságos és mindent tud (sebet ellátni, vadászni, házat
építeni, sátrat verni, fejből idézi a nagy költőket, írókat, ért a fizikához,
kémiához, az időjáráshoz, az emberi lélekhez, és mélyen vallásos; ő 40-50 év
közötti férfi, aki általában elég sármos). Szokott még lenni az ilyen filmekben
egy Nő –bármennyi férfi is kerül a szigetre-, aki süt-főz, mos a többiekre, és
persze összejön a Főhős Férfival. Végül egy arra járó hajó észreveszi a
szigetről jövő füstjeleket, kiköt, és a legénység megkeresi a szerencsétlen
szigetlakókat, mire azok örömujjongásban törnek ki. Ám amikor a hajóskapitány
felajánlja, hogy felveszi szegény embereket a hajójára és hazaviszi őket, akkor
a szigetlakók összenéznek, és nemet mondanak. Ők olyan jól összeszoktak ezen a
szigeten… Vadászgatnak, halászgatnak, esznek, alszanak, küzdenek a túlélésért,
küzdenek esetleg a monszunnal, három éve ugyanabban a ruhában járnak, hadakoznak
a különféle trópusi betegségekkel, akkor miért is mennének haza, ahol a víz a
csapból folyik, van áram, fűtés, naponta lehet tiszta ruhát cserélni, nem kell
vadászni, halászni, küzdeni a túlélésért, hadakozni a különféle rejtélyes
trópusi betegségekkel, és esetleg menekülni a monszun elől?!...
De azért
vannak értelmesebb emberek is, akik inkább a hazautazást választják.
Vannak még
olyan kalandfilmek is, amik dzsungelben, sivatagban, Kanada festői tájain, ill.
magas hegységekben eltévedt emberekről szólnak. Ezek közepes butaságok szoktak
lenni. A film szereplői általában lezuhannak repülővel a sivatagban, magas
hegységben, dzsungelben, vagy eltévednek a meseszép Kanada tájain egy hajós
kirándulás alkalmával, ahol ráadásul még el is rabolják őket, és olyankor
kiderül, hogy a csapat vezetőjének vaj van a fején, mert benne volt az előre
megtervezett túszejtésben. Ám ha szerencsétlen emberek a sivatagban, magas
hegységben vagy dzsungelben zuhannak le, előbb-utóbb elfogy a vizük –főként a
sivatagban-, ezért a repülőhöz használt desztillált vizet kell inniuk. Ha magas
hegységben zuhannak le, a medvék és a fagyhalál fenyegeti őket. Ha pedig
dzsungelben, akkor elég valószínű, hogy orvvadászok fognak rájuk találni, akik
elhurcolják magukkal őket, és csak nagy sokára egy arra járó katonai alakulat
menti meg őket, vagy pedig kiderül, hogy már régóta keresték őket, és csak
mostanra sikerült bemérniük a jeleket (mobiltelefont, jeladót) a felderítő
egységeknek. Ezek a filmek elég izgalmasak szoktak lenni, és nem feltétlenül butaságok,
bár néha a rendezőnek vannak bizarr húzásai, amiket az emberek a való életben
nem biztos, hogy megtennének, vagy előfordulna velük ilyesmi. Viszont szoktak
lenni az efféle filmekben érzelgős jelenetek, és önfeláldozó emberek, pl. akik utolsó
falatjukat is a szoptató anyának és csecsemőjének adják oda, akik megmentik a
társaikat, vagy valami nagy tettet hajtanak végre –pl. majdnem teljesen
elfagyott végtagokkal sikerül tüzet gyújtaniuk, vagy megszerelni a lezuhant
repülőt, esetleg készíteni lombos faágakból S.O.S.-jelet a földre. De a film
végén mindig megtalálják őket, és egy pár embert leszámítva mindenki életben
marad.
Aztán vannak
még azok az akció-kaland filmek, amik ugye összeesküvés-elméletekről (valakik,
valahol, régen rájöttek valamire, és arra, hogy ezt a dolgot titokban kell
tartani a világ elől, ezért egy titkos társaságot alapítottak, továbbadták
tudásukat, és ha ez a titok a napvilágra kerül, akkor baj lesz, és ezt a titkot
majd a gonosz emberek meg akarják szerezni, hogy rosszra használják) szólnak.
Az utóbbi időben ebből a kategóriából csak hülyeséget láttam. Ezek a filmek az
összeesküvés elméleteken, régi „legendákon”, titkos társaságokon, rejtélyes
embereken alapulnak. Látványos filmek ezek, semmi kétség, de legtöbbször óriási
marhaságok. Vannak bennük, megelevenedő kőszörnyek, szétmarcangolt, összeégett
holttestek, aszott, életre kelt múmiák, ősi rítusok, varázsigék, eldugott
helyek, titokzatos tárgyak, belemagyarázások, -hogy esetenként megtévesszék a
tudatlan sokaságot. Az ilyen filmekben a főszereplő általában egy hétköznapi
férfi, vagy nő, aki csak véletlenül keveredik bele az eseménybe, segítője,
pedig természetesen egy olyan bombázó, vagy sármos férfi, aki az adott téma
szakértője. Ezek ketten rendszerint megmentik a világot, vagy lerántják valamiről
a leplet, miközben végig a film folyamán meg akarják ölni őket. Van még a
filmben egy Szemét Alak, aki általában –de nem mindig- a menekülő férfi és nő
mellé szegődik, hogy „segítsen” nekik, pedig valójában a saját szakállára, vagy
pedig a Gonoszoknak dolgozik. Az ilyen és általában minden akciófilmben
mindenki tud pisztollyal lőni, autót vezetni, a Főgonosz emberei legtöbbször
feketében járnak, a főszereplő nő pedig tűsarkúban, és ő a magabiztosabb, nem a
férfi.
Vegyünk egy
egyszerű példát: adott egy gimnáziumi énektanár, ő az Ember, Aki Véletlenül
Belekeveredik az Eseményekbe. Ő szerény ember, aki szabadidejében komolyzenét
hallgat. Egy napon valakik megölik az apját –aki elismert régész volt-, és a
férfi az apja íróasztalának fiókjában egy borítékot talál, a következő
felirattal: Fiamnak -átadandó a halálom után. Nosza, a férfi kinyitja a
borítékot, és mi talál benne? Egy furcsa kottát, ami olyan régi, hogy a
hangjegyeket még négyzetek jelölik, a papír már sárgult, és a kottasorok alá
valami ismeretlen nyelven írt szöveg áll. De a borítékban egy levél is van. Ez
áll benne: Kedves fiam, mikor te olvasod ezt a levelet, én már nem leszek e
világon. Kérlek, vidd el ezt a Kottát a legjobb barátomnak! (Tudod, hol lakik.)
Ő pedig tisztában lesz azzal, hogy mit kell tennie a Kottával. Szeretlek, apád.
A férfi arra gondol, hogy az apja biztosan már szenilis volt, ezért a férfi
éppen meg akarja semmisíteni a borítékot, amikor betoppan hozzá, egy mindentudó
bombázó nő, aki a téma szakértője. Mármint a rejtélyes kódolt üzeneteké. És ez
a nő azt állítja, hogy ő volt a férfi apjának a titkárnője –az apa nyugdíjba
vonulása után egy titkos társaságot vezetett- ráadásul tud a levélről, és
segíteni szeretne a férfinak, ezért az meg ne semmisítse a borítékot, tartalmával
együtt. A férfi kiborul, hogy az apja már megint milyen hülyeséget eszelt ki -ugyanis hősünk nem tudott az apja dolgairól
és titkos társaságáról-, ezért rettenetesen elcsodálkozik, hogy mennyire
félreismerte az apját. Miután a nő lebeszélte a férfit a kotta és a levél
elégetésére vonatkozó elhatározásáról, hirtelen rájuk törik az ajtót, le
akarják lőni őket, hogy megszerezzék a borítékot. A férfi, aki a karaktere
szerint egyébként egy nagy mulya, de képes hőstetteket végrehajtani, a Mulya
Hős, a nő pedig a Tudálékos Bombázó, ugyanis ő az a fajta nő, aki minden kódot,
rejtjeles üzenetet megfejt, betéve tud egy csomó legendát, több ősi, furcsa
nyelven beszél, tanult filológiát, mindig magabiztos, és ő önt lelket a Mulya
Hősbe, és persze tudálékos. Mindig kosztümben és magas sarkú cipőben jár. Tehát
a Mulya Hős és Tudálékos Bombázó elmenekül a titokzatos Kottával együtt, és
folyamatosan üldözik őket a Gonoszok, Akik Meg Akarják Szerezni a Kottát. A
Mulya Hős és a nő a nő kocsijával elmenekül. A Gonoszok utánuk. Menekülés
közben a Mulya Hős és Tudálékos Bombázó, arról beszélget, vajon hogyan
tudhatták meg a Gonoszok, hogy a Mulya Hős apjánál van a Kotta, és miért kell
nekik. Arra a megoldásra jutnak, hogy az apa Titkos Társágából valaki elárulta
őket. De azt még a Tudálékos Bombázó sem tudja, hogy mire jó a Kotta, hiába
volt a Mulya Hős apjának a titkárnője. A Mulya Hős nem érti, hogy az apja miért
ragaszkodott ennyire ehhez az ósdi, régi kottához. A férfi végül azt a döntést
hozza, hogy az apa levelének kívánságára keressék meg az apja legjobb barátját,
aki ezek szerint szintén az apja Titkos Társaságának volt a tagja. Elmennek
ennek a férfinak a lakására. Az ilyen karakterek, mint a Mulya Hős és a
Tudálékos Bombázó vendéglátója, általában középkorúak, rébuszokban beszélnek,
titokzatosak, és rendkívül jó embernek tűnnek. Tehát a Tudálékos Bombázó és a
Mulya Hős megkérdezik a Mulya Hős apjának barátját, aki a Titokzatos Férfi,
hogy mit tud a Kottáról. Természetesen a Titokzatos Férfi mindent tud, hiszen a
Mulya Hős apjának legjobb barátja volt, ráadásul a Titkos Társaság egyik tagja.
Kiderül, hogy
a Kotta valójában egy kódolt varázsige, amit még egy rejtélyes zeneszerző
alkotott meg nagyon régen, aki egy szabadkőműves társaságnak volt oszlopos
tagja. Aki megfejti és felolvassa ezt a varázsigét, 2007. október 26-án, amikor
Hold a Kosban áll, és amikor éjfél van, üvöltenek a farkasok, tisztán látszik a
csillagos ég, és a Telihold, az megkapja azt, amire a legjobban vágyik,
megismeri Isten tudását, rájön a világ keletkezésének titkára és övé lesz a
világuralom. Ezt a Szörnyűséges Kottát titokban kellett tartani a világ elől,
hogy a Gonoszok nehogy megkaparintsák. Ez a Kotta úgy került a Mulya Hős
apjának birtokába, hogy ezt a kottát az apa egy ásatáson találta Angliában.
Egyből feltűnt neki, hogy milyen furcsán néz ki, ráadásul nem is szoktak
ásatásokon kottákat találni. Nem sokkal később az apa, talál még ugyanazon az
ásatáson egy csomó ősrégi, apokrif iratot, amikből megtudja, mert megfejti őket
-mivel egy ősi, letűnt nyelven írták őket-, hogy aki meg tudja fejteni a
rejtélyes kottát, és szövegét felolvassa 2007. október 26-án, amikor Hold a
Kosban áll, és amikor éjfél van, üvöltenek a farkasok, tisztán látszik a
csillagos ég, és a Telihold, az megkapja azt, amire a legjobban vágyik,
megismeri Isten tudását, rájön a világ keletkezésének titkára, és övé lesz a
világuralom. A régész ezek után nyugdíjba vonul, és alapít egy Titkos
Társaságot, aminek ő lesz a vezetője –a Nagymestere-, és ami arra rendeltetett,
hogy titokban tartsa a világ előtt e Szörnyű Hatalommal Bíró Kottát. És mivel a
Rend felesküdött arra, hogy akár élete árán sem engedi, hogy a Kotta rossz
kezekbe kerüljön, ezért a Kottát szuperbiztos, titkos helyre rejtik, méghozzá a
Nagymester íróasztalának legfelső, kulcsos fiókjába! Most már a Mulya Hős
tudja, hogy miért kellett meghalnia az apjának. Mert az nem akarta átadni a
Szörnyűséges Hatalommal Bíró Kottát. Miután a Mulya Hős mindent megtudott, azon
kezdenek el tanakodni a Tudálékos Bombázóval és a Titokzatos Férfival, hogy
vajon ki árulhatta el a Titkos Társaságot, és ők ketten most vajon hova
menekülhetnének, mert náluk van a Kotta. Ekkor hirtelen a Titokzatos Férfi
pisztolyt fog a Mulya Hősre és a Tudálékos Bombázóra és követeli, hogy adják át
neki a Kottát. Ekkor a Mulya Hősnek leesik a tantusz, hogy ez a férfi a Szemét
Alak, pont az apja legjobb barátja! A Mulya Hős nem akarja átadni a Kottát, de
a Szemét Alak leüti őt a pisztoly agyával, aztán megkötözi őt is, meg a nőt is,
végül lelép. Mikor a Mulya Hős magához tér, teljesen tanácstalan, hogy mit
tegyen. De akkor a Tudálékos Bombázó rájön, hogy hogyan szabadulhatnának ki
köteleikből. Mikor végre kiszabadulnak, úgy döntenek, hogy a Gonoszok után
erednek, hogy visszaszerezzék a Kottát, bár fogalmuk sincs, hogy azok merre
mehettek. A Mulya Hős felveti, hogy szóljanak a rendőrségnek, de a Tudálékos
Bombázó megindokolja neki, hogy miért ne. Ezek után kerítenek egy autót, és a
Gonoszok után erednek (bár nem tudják, hogy azok merre mehettek). Útközben a
Tudálékos Bombázó kijelenti, hogy ma van az az ominózus Telihold, úgyhogy a
Kottát ma estig meg kell fejteniük a Gonoszoknak, hogy felolvashassák. Isten
tudja, hogyan, de a Tudálékos Bombázó és a Mulya Hős megtalálják a Gonoszok
bázisát, ám ott elkapják őket. Arra kényszerítik szerencsétlen énektanárt és a
nőt, hogy fejtsék meg nekik a kódolt kottát, különben megölik őket. A Mulya Hős
és a Tudálékos Bombázó nem akarja megfejteni a Kottát, inkább meghal. Akkor
lenne igazán jó a film, ha hősi halált halnának a Kotta érdekében, mert lelőnék
őket. De ezért fölösleges lenne filmet forgatni. Addig-addig kínozzák
szerencsétlen férfit és nőt, míg azok nekiállnak megfejteni a kódot.
Összebeszélnek, hogyha meg is fejtik, akkor is egy saját maguk által kiötlött
verset fognak mondani a Gonoszoknak, hogy azok ne tudják megszerezni a
világuralmat. Tehát az énektanár Mulya Hős, és a
titkosírásszakértő-kriptográfus Tudálékos Bombázó nekiállnak megfejteni a
Kottát. És sikerrel járnak! Elolvassák az ősi nyelven írt szöveget, és gyorsan
kitalálnak egy másikat, amit beadnak a Gonoszoknak, mondván, ez az igazi
Kotta-szöveg. A Főgonosz zavartan néz rájuk, és gyanakszik, hogy átvágták, de
azért tesz egy próbát. Éjjel van. A Gonoszok magukkal viszik a Mulya Hőst és a
Tudálékos Bombázót az erdőbe, ahol üvöltenek a farkasok, tisztán látszik a
csillagos ég és a Telihold, és ahol a Főgonosz felolvassa az igazinak vélt
varázsigét. Nem történik semmi. Ekkor a Főgonosz már biztos abban, hogy
átvágták. Addig kínozza a Mulya Hőst és a Tudálékos Bombázót, amik azok be nem
vallják az igazi varázsigét. Ekkor a Főgonosz elkezdi mondani a varázsigét. És,
amikor a Főgonosz már majdnem a végére ér a varázsigének, akkor a Mulya Hős
váratlanul hátulról fejbe vágja egy pisztollyal. Ugyanis az történt, hogy miközben
a Főgonosz átszellemülten mondta a varázsigét, a Mulya Hősnek sikerült
kiszabadulnia, leütötte őreit. Ezután kiszabadítja a Tudálékos Bombázót is,
elveszi valamelyik őrtől a pisztolyát, és leüti a Főgonoszt. A Tudálékos
Bombázó ezután kihívja a rendőrséget, akik megérkeznek, és el akarják vinni a
Főgonoszt, de az, amikor magához tér, és rájön, hogy nem övé a világuralom,
efeletti bánatában főbe lövi magát. Ettől a borzalmas látványtól a Tudálékos
Bombázó hirtelen a Mulya Hős nyakába borul. A többi Gonoszt meg a Szemét Alakot
pedig elviszi a rendőrség. Eltelik két nap, amikor a Mulya Hőst látjuk, aki
–másodszorra is- úgy dönt, megsemmisíti a Kottát. Ekkor megint megjelenik a
Tudálékos Bombázó, aki kijelenti, hogyha megsemmisíti a Kottát, akkor a Titkos
Társaságot is fel kell oszlatni. A Mulya Hős elégeti a Kottát, majd feloszlatja
apja Titkos Társaságát. A következő képen pedig a Mulya Hős megy tengerparton,
naplementekor, kézen fogva, andalogva a Tudálékos Bombázóval, akivel az
események alatt egymásba szerettek… Na ez egy kicsit hosszúra sikeredett.
Elnézést.
De ebbe a
kategóriába tartoznak még a kódfejtős filmek. Ezeket a kódokat is általában ősi
nyelven írták, és számítógépes programmal szokták őket megfejteni. Ha már
megfejtették a Kódot, akkor mindig valami egetrengető felfedezésre bukkannak.
Természetesen erre a Kódra fáj a foguk a Gonoszoknak is. A sztori hasonló, mint
fent, a Kottánál, azzal a különbséggel, hogy különös kódok miatt nem szoktak
titkos társágokat alapítani, és a Főhős, menekülése közben egy, a Kódot
tartalmazó CD-t cipel magával.
Vannak még a
thriller ill. akciófilm kategóriába tartozó filmek, amik szintén érdekesek
szoktak lenni, bár egy részük idióta, és egykaptafára mennek. Ezek a filmek
legtöbbször izgalmasak és előfordul, hogy annyira gyorsan peregnek az
események, hogy nem lehet őket követni. Ha jól gondolom, két fajtájuk van.
Az egyik
fajtája általában elég véres és többnyire bankrablós, maffiózós, fenyegetős,
túszulejtős, váltságdíjkérős, terroristás, robbantós, lövöldözős témájú.
Sokféle alapsztori van, de íme egy példa: a Főhőst megfenyegetik, hogyha nem
szerez meg a Maffiának valamit, akkor megölik a feleségét. A Főhős megijed, és
elhatározza, hogy megszerzi a Maffiának azt a valamit. Mondjuk 50 millió
dollárt, vagy valami különleges tárgyat. A Maffia biztosítékul arra, hogy a
Főhős teljesíti követelésüket, és nem szól a rendőrségnek, túszul ejti a férfi feleségét,
és fogva tartja. Végül a Főhős megszerzi azt a valamit, átadja a Maffiának,
akik általában a legtöbb ilyen témájú filmben elengedik a feleségét. Végül a
Maffiát elfogja a rendőrség, a Főhős pedig hurcolhatja a feleségét ezentúl a
pszichiátriára. (Na jó, a filmekben ez nem szokott lenni, ezt csak én találtam
ki.) Szóval a Főhős ezentúl boldogan él a feleségével, amíg meg nem hal.
Ezeknek az akció-thriller filmeknek több fajtája is van, ismétlem, a fent
említett sztori csak egy példa volt.
Aztán vannak
még a pszichothrillerek. (legtöbbször 16 éven aluliaknak nem ajánlottak)
Ezeknek a filmeknek egy rétege -mint minden esetben- agyatlan kreálmány, ám a
legtöbbjük elég ijesztő és nyomasztó szokott lenni.
Egy példa:
adott egy átlagos amerikai család, akiknek van egy gyerekük, az mindegy, hogy
fiú-e vagy lány, de tény és való, hogy a gyerekkel furcsa dolgok történnek.
Pl.: látomásai vagy rémálmai vannak, alva jár, nem létező emberekhez beszél,
birtokában van a telekinézisnek, tudja magát klónozni, stb.
A rémült
szülők nem tudják, hogy mi történik a gyerekükkel, és hiába viszik
pszichológushoz, az sem tud semmit kezdeni vele. Az ilyen filmekben
előfordulnak olyan gyerekek, akik előszeretettel gyilkolnak is. Szóval az ilyen
filmeknek nyomasztó, különös hangulata van, és nem is mindig lehet érteni őket,
a végüket meg pláne nem. Legalábbis szerintem. Általában ki szokott derülni a film
végére, hogy mi a baja a gyereknek, de néha nem egészen tisztán. De az ilyen
típusú filmekben nemcsak gyerekeknek szoktak furcsa dolgaik lenni, hanem van
olyan film is, ahol egy nőnek vagy férfinak van vaj a fején, sőt ritkán egy
egész városban történnek bizarr dolgok. Az efféle filmekben olykor szoktak
lenni szörnyek is, vagy esetleg furcsa éjszakai lények. Na ezek a
pszichothrillerek.
Vannak még a
jövőben játszódó, akciódús thrillerek, amik általában szintén nem ajánlottak 16
éven aluliaknak. (Érdekes, én megnéztem egy ilyen filmet még 15 évesen, és
semmi bajom nem lett tőle, pedig elég durva volt.) Ezek a filmek is látványosak
szoktak lenni, bár ezt a kategóriát nem tudom annyira kivesézni, mivel ilyen
témájú filmből nem sokat láttam. Ezek a filmek utópisztikusak, néhány
fajtájukban csúcstechnika van, megint másik fajtájukban pedig középkori
körülmények. Ezek a középkori körülmények attól szoktak kialakulni, hogy a
globális felmelegedés hatására megnőtt a világtengerek szintje, vagy
becsapódott egy -esetleg több- meteorit, ill. atombomba, kipusztítva a teljes
földi életet, ám természetesen néhányan életben maradnak, és középkori
körülmények között próbálják tovább tengetni életüket. De kiderül, hogy nem
csak a főszereplők maradtak életben, hanem még mások is, és ez előreláthatatlan
következményekhez vezet. A csúcstechnikás filmekben aztán minden van. James
Bond a karórájába épített pisztolyával elmehet a fenébe. Ezekhez a
csúcstechnikás kütyükhöz képest a karórába épített pisztolyt bármelyik bolha
–ill. kínai piacon nevetségesen olcsón meg lehet kapni.
A
fantasy-filmeket tartalmilag széles skálájuk miatt nem tudom kicsit sem
általánosítani, csak azt tudom elmondani, hogy sok jó fantasy filmet láttam
–most biztos elfogultnak tartanak, mert fantasy-rajongó vagyok-, de le kell
szögeznem, hogy hülye, rossz, élvezhetetlen fantasyk is vannak.
Vannak még
azok a bizonyos katasztrófafilmek. Nem elég, hogy Földünk tele van
problémákkal, ezeket a filmekben még tovább viszik. Hogy mitől katasztrófafilm
a katasztrófafilm? Mert ezekben a filmekben a Földet közvetlen veszély
fenyegeti. A katasztrófák általában csak az Egyesült Államokat érintik, és
ritkán a Föld többi országait. De ha a katasztrófa a Föld többi országát is
érinti, akkor nyugodtan beszélhetünk arról, hogy a Földön az élet ki fog
pusztulni.
A
katasztrófafilmekben a következők szoktak történni: földrengés, beomlik egy
alagút, tornádó, vagy cunami söpör végig egy adott helyen, árvíz lesz,
becsapódik egy vagy több aszteroida, kitör egy vulkán, felrobban a Nap, ill. egy
halálos kór szedi áldozatait. A film elején felfedezik a közelgő tragédiát, de
az illetékesek -némely filmben- nem hisznek abban, hogy a baj be fog
következni. Amikor pedig beismerik, hogy tényleg közeleg a katasztrófa, akkor
már –némelyik filmben- késő van. A lakosságot evakuálni kell, stb. Amikor
bekövetkezik a katasztrófa, akkor az első két dolog, amit a kiömlő tenger
elvisz, vagy földrengés ledönt, az a Szabadság-szobor és a Golden Gate-híd. Az
Egyesült Államok elnöke az ilyen filmekben mindig maga a megtestesült jóság,
aki megnyugtató beszédeket intéz a néphez, és mindig nyugodt tud maradni.
Amikor bekövetkezik a katasztrófa, akkor az a filmben mindig nagyon látványos
–ezt szeretem. Az ilyen filmekben is mindig vannak hősök, akik –bármekkora is a
katasztrófa-, segítenek az embereknek, és –ha még nem következett be a baj,
akkor az utolsó pillanatban megakadályozzák azt. Tehát ők a Hősök, akiket a
film végén többnyire tömegek éltetnek, és akik a film végén megkapnak az
elnöktől valamilyen kitüntetést, és mindig érzelgős jelenetekbe keverednek a
családjaikkal.
Hátra vannak
még az ufós, földönkívülis filmek. Ezeknek a filmeknek ez a lényege: jönnek a
rejtélyes földönkívüliek, akik kegyetlenek, megszállják a Földet, megölnek egy
csomó embert, és iszonyú ijesztően néznek ki. Az emberi fegyverek nem hatnak
rájuk, ezért úgy tűnik, elpusztítani sem lehet őket. De el lehet! Láttam két
olyan filmet is, amiben végül elpusztultak a földönkívüliek. Az egyikben a
földönkívülieknek egy hatalmas kör alakú járgánya volt, ha jól emlékszem, akkor
az a kör alakú járgány több száz méteres átmérővel rendelkezett. És nem
lehetett felrobbantani, mert volt egy saját, láthatatlan védőpajzsa. A végén
úgy sikerült megsemmisíteni, hogy egy zseniális informatikus készített valami
számítógépes kódot, amit átküldött az UFO-ba, mire annak megsemmisült a
védőpajzsa, és így a végén fel tudták az emberek robbantani. Így aztán az
óriási szerkezet szétroncsolódva zuhant a földre. (Mert eddig állt a levegőben.
És anyahajóul szolgált sok kicsi –repülő- UFO-nak.) Valaki azt mondta nekem,
hogy tiszta képtelenség, hogy az az informatikus a speciális kódjával tönkre
tudta tenni annak a szuperbiztos UFO-nak a védőpajzsát! És igaza is van!
(Bennem ez eddig fel sem merült.)
A másik földönkívülis-megszállós
filmben már jóval reálisabb a földönkívüliek elpusztulása. Mondjuk, ez egy
könyvnek a filmadaptációja. A földönkívüliek azért pusztultak el, mert a
szervezetük nem volt felkészülve az oxigénre, vízre, és más földi anyagokra,
amik nekünk az életterünk. Ezért ha úgytetszik, a földönkívüliek toxikus
sokkban haltak meg. Nekem tetszik ez az ötlet.
És itt az
utolsó kategóriám: az amerikai vígjátékok. No comment. Igen, vannak köztük tényleg
jók, de a többségük iszonyú kreténség és nem is humoros. Legalábbis, nekem,
nekünk európai embereknek nem az. Nekem, nekünk más a humorunk. A legtöbb
amerikai vígjáték bőg a hülyeségtől, és attól, hogy mennyire primitív. Bár azt
el kell ismernem, hogy a történeteik nem is mennek annyira egykaptafára.
És, most
felmerül a kérdés: Vajon miért írtam én meg ezt?
Ez jó kérdés.
Magam sem tudom. Egyszerűen hobbiból, szórakozásból. Megszállt az ihlet és
kész. Elegem lett az idióta amcsi filmekből. De ez még nem zárja ki azt, hogy
még nem fogok további életemben idióta amcsi filmeket nézni… Mert
kikapcsolódásnak és szórakozásnak megfelelnek. Csak mély mondanivalót ne
keressünk bennük. Legalábbis a legtöbbjükben.
Ezzel zárom
soraimat: ha valaki a fent említett filmtípusok közül meg akar egy jobbat
nézni, akkor kérdezzen meg, mert –lakatlan szigetes filmeken kívül- párat tudok
ajánlani.
2007.,
szeptember